7.rész ~A váratlan vendég /2.rész/~

• Halihó Kedves Olvasóim! Hosszú-hosszú idő után itt van a folytatás,ami bár megalázóan rövid és ennyi várakozás után valami többet akartam hozni Nektek,de garantálom,hogy az ezt követő epizódban igazán beindulnak a dolgok.
• Nagyon örülök a három feliratkozónak,és a kommenteknek is amiket kapok. Örülnék ha esetleg valahol tudnátok hirdetni a blogot,vagy csak mondjátok a barátaitoknak,hogy olvassák és véleményezzenek,hisz ez rengeteget jelentene nekem és tudnám,hogy van még értelme folytatni. Épp ezért vezetem be a kommenthatárt,ami azt jelenti,hogy csak akkor ha összejön két,azaz kettő darab komment (ami azért valljuk be nem túl sok) jön az új rész. Tudom,hogy ez azért furcsa így,de mindenképp szükségem van némi visszaigazolásra,hogy jó-e az amit csinálok.
• Szóval ennyi lenne. Ahogy elnézem majdnem többet írtam ide,mint amilyen hosszú a rész,de úgy éreztem ezeket a dolgokat meg kell,hogy osszam veletek. :)

Ui.: Lessetek be az új blogomra : **Like a skyscraper**

Love, Ana.G.

"Még mielőtt kinyitottam volna a lakosztály bejáratát,Jen visítását hallottam a szobámból,amitől még jobban nevetnem kellet,de amikor kitártam az ajtót és megláttam az előttem álló személyt,lefagyott a mosoly az arcomról."

Sikítva,sőt visítva ugrottam rég nem látott bátyám nyakába. Eddig nem is nagyon gondoltam rá,mivel el voltam merülve a Los Angeles-i életben,de most,hogy a karjai között tartott előtört belőlem minden érzelem. Könnyeimmel már lassan eláztattam a pólóját,szóval kicsit eltávolodtam tőle és szipogva,idétlenül vigyorogva néztem a szemébe.
-Ugye tudod,hogy rettenetesen hiányoztál,Kyle?
-Tudom,húgi. Amúgy jó lenne ha kicsit lenyugodnál,mert a végén még szívrohamot kapsz. Ja,és elmehetnél zuhanyozni is. Bűzlesz a piától...-jelentette ki,közben pedig drámaian befogta az orrát. Én csak nevetve a vállába bokszoltam,majd felpipiskedtem és nyomtam egy puszit az arcára.
-Na gyere. Rengeteget kell mesélnem.
Válaszát meg sem várva rángattam be a szobámba és mutattam be a lányoknak. Egy "kis figyelmet kérnék" kijelentéssel kezdtem,majd megvártam míg mindketten elcsendesednek.
-Csajok,ő itt a bátyám,Kyle. Kyle,ők itt a barátnőim,Becca és Jenny.
-Hellóóó-húzta el bátyám az Ó betűt a mondat végén. Mondjuk megértem,hisz Jennyt-a kis rózsaszín textilben amit ő ruhának nevezett-ma este minden pasi jól megnézte magának. Persze Jen-t sem kell félteni,azonnal felugrott és üdvözölte a bátyámat. Majd elég fura módon,de elkezdte ölelgetni. Szegény Kyle így is eléggé elfáradt a repülés miatt,Jenny pedig plusz traumát jelent számára,szóval drága bátyámat elküldtem zuhanyozni.
-Nem mondtad,hogy a bátyád ilyen jól néz ki.-húzogatta a szemöldökét Jen. Én csak segítségkérően Becca-ra néztem,de Ő csak maga elé nézve ült az ágyon és mosolygott.
-Becks? Jól vagy?-érdeklődtem nevetgélve. Erre Ő hirtelen felkapta a fejét,majd motyogott valami olyasmit,hogy már késő van és inkább hazamegy. Hát,valóban késő volt,így lebeszéltem Jennifer-t arról,hogy a kulcslyukon leskelődjön a bátyám után aki épp fürdött,meggyőztem inkább,hogy menjen haza,mert egy kis alvás jót fog tenni neki.
Miután a szőke lány is hazament,megpróbáltam rendet rakni a lakosztályban,ami nem tartott túl sokáig,hisz nem itt töltöttük az este nagy részét. Tudom,most biztos azt mondjátok,hogy ki az a hülye,aki az éjszaka közepén,becsiccsentve még pakolászik is,de nem bírok elaludni úgy,hogy tudom körülöttem kupi van.
A pakolás végeztével hanyatt dobtam magam a hatalmas ágyon és simán el is tudtam volna aludni,ha egyetlen bátyám nem lép be a szobámba,vizes hajjal,immáron pizsamában.
Gyorsan én is elmentem zuhanyozni,mivel valóban eléggé alkoholszagom volt. Mindössze tíz perces tusolást és hajmosást követően,pizsamában csoszogtam vissza a szobámba,és nem csalódtam,Kyle természetesen az ágyam közepén tehénkedett. Kecsesen arrébb taszigáltam,majd befeküdtem mellé,lekapcsoltam a lámpát és megpróbáltam álomba merülni.
Ami viszont sehogy sem akart sikerülni. Fúrta az oldalamat a kíváncsiság,hogy milyen okból repült idáig Kyle. Eszembe jutott az is,hogy felébresztem,de emlékeztettem magam,én is milyen fáradt voltam a repülés után,szóval inkább hagytam aludni. Egy "Majd holnap úgyis kiszedem belőle." gondolattal a fejemben megfordultam,odabújtam kidőlt bátyámhoz és elmerültem az álmok tengerében.